Nagyvarad.Net





időjárás Nagyváradon

Bejelentkezés

E-mail cim


Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése
Cseresznye, az istenek eledele

A nyár első gyümölcsének nevezik a cseresznyét, ami szép is, ízletes is, így nem csoda, hogy az ókorban az istenek eledelének tartották. Május végén, június elején a korai fajták már beérnek. Frissen a legjobb, de lefagyaszthatjuk, főzhetünk lekvárt, vagy készíthetünk belőle kompótot.

A cseresznye (Prunus subg. Cerasus) a rózsafélék (Rosaceae) közé tartozó Prunus nemzetség alnemzetsége. Cseresznye néven leggyakrabban a vadcseresznyefát (Prunus avium), illetve annak valamely termesztett változatát, vagy annak csonthéjas gyümölcsét értjük. Az alnemzetséget az különbözteti meg a Prunus nemzetség többi képviselőjétől, hogy virágai nem magányosan állnak, hanem 2-5 tagú csomókba tömörülnek, sima héjú termésén pedig csak igen sekély barázda található, vagy semmilyen. Rovarbeporzású, a méhek és egyéb apró rovarok örömmel dongják körül illatos virágait.

A gyümölcsnek közel ezer fajtája van, a termés színe a fehéres sárgától a mély bordóig terjed, nagysága és alakja – a kicsi kerektől a nagy szív alakúig – ugyancsak sokféle, héja vékony és vastag is lehet. Tudatos emberi szelekciónak, nemesítéseknek köszönhető ez a változatosság.

Valamennyi fajta őse valószínűleg az alig 1 cm-es átmérőjű gyümölcsöt termő erdei (Cerasus silvestris) vagy vadcseresznye, amely lomberdeinkben, főként tölgyesekben mindenhol megtalálható. Szinte egész Eurázsiában megél, apró piros bogyói meglehetősen savanyúak. Nevezik madárcseresznyének is. Ez persze nem jelenti azt, hogy a madarak ne választhatnák inkább az édes kerti fajtákat eledelül. A kerti cseresznyét hívják "avium"-nak is, az elnevezés a latin avis (jelentése: madár) szóból származik. A cseresznye a madarakra bízza magjának elterjesztését, cserébe finom gyümölcshússal jutalmazza őket.

Honnan jött?

A Földközi-tenger medencéjében már az ókorban termesztették az „istenek eledelét”. A legenda szerint Lucullus hadvezér vitt először egy nagyobb szemű fajtát a perzsa hadjáratról Rómába (i.e. 64-ben), mivel katonái nagyon megszerették a szomjoltó gyümölcsöt. A nemesített fajták hazánkban csak a török uralom idején terjedtek el. A Távol-Keleten is honos gyümölcs virágzásához kötődik a japánok tavaszköszöntő ünnepe.

A japán szakura (桜), azaz cseresznyevirág nemzeti szimbólum, amit az évente tartott hanami (virágnézés) fesztiválokon ünnepelnek. Sok cseresznyefajtának (ezeket díszcseresznyéknek nevezzük) porzói és bibéi helyett is sziromlevelek („dupla virágok”) nőnek, így sterilek, nem hoznak termést. Kizárólag virágaik miatt, dísznek tartják őket. A leggyakoribb ilyen steril cseresznyeváltozat a Kanzan. A cseresznyevirágokat csak néhány napig lehet megtekinteni, ezért a Japán Meteorológiai Intézet ebben az időszakban előrejelzéseket készít, hogy délről északra haladva, melyik zónában, hány százalékban virult már ki a cseresznyevirág. Japán legnagyobb cseresznyevirág néző helye a Myogisan Sakura-no-Sato, ahol több mint 15 ezer cseresznyefa található.

A fajták: a nevüket településekről, területről, névadó hírességről és/vagy a gyümölcs valamely jellegzetességéről kapták, például Májusi korai, Münchebergi korai, Valerij Cskalov, Biggareau Burlat, Pomázi hosszúszárú, Jaboulay, Szomolyai fekete, Solymári gömbölyű, Sunburst, Germersdorfi, Hedelfingeni, Kavicscseresznye, vagy az éréséhez köthető névnapról kapta nevét a Margit-, a Linda-, a János- és a Katalin-cseresznye. Hazánkban nagyon kedvelt a nagy, ropogós, kevésbé érzékeny Badacsonyi cseresznye.

Ha nem terem a kertben …

Ha nincs kertünk, vagy van kertünk, de fánk nincs, akkor a piacra kell mennünk a csemegéért: mivel nem utóérő, viszont hamar megromlik, figyelmesen vizsgáljuk meg a gyümölcsöt! Érett, ép, foltmentes, kemény és fényes héjú legyen, szárral együtt vegyük, mert úgy lassabban romlik, frissességét a szár élénkzöld színén láthatjuk. Maximum egy hétig áll el hűtőszekrényben, mosatlanul és kiterítve. Figyeljünk rá, hogy ne nyomódjanak egymáshoz a szemek! Ha nagyobb mennyiséget vásárolunk, fagyasszuk le, így vitaminjai megmaradnak. Fagyasztás előtt érdemes kimagozni.

A cseresznye főzéssel is tartósítható. Így is sok értékes növényi rostot tartalmaz, de főzés után a vitaminoknak már csak töredékét találjuk meg benne. Befőttnek, édességnek csakis leszárazva, kimagozva használjuk fel.

Mire jó?

A cseresznye 78−82 százaléka víz, a római katonák ezért oltották vele eredményesen szomjukat. A természetgyógyászat a vesetisztító, vértisztító gyümölcsök közé sorolja, tisztító hatása révén bőrújító is, jó a pattanások ellen. Csökkenti a vér húgysavszintjét, ezért az ízületi megbetegedések, például a köszvény megelőzésében is bizonyított hatása. A reumát is enyhíti, és segít a cukorbetegségben szenvedőknek. Enyhe hashajtó hatása van, ezért szorulással küszködőknek is ajánlott a fogyasztása. Szárából tisztító, vízhajtó, méregtelenítő hatású teát készíthetünk.

Sok ásványi anyag és vitamin van benne

Átlagos energiaértéke 100 grammban 70 kcal (295 kJ). Alacsony a zsír- és a fehérjetartalma, viszont sok szénhidrátot és növényi rostot tartalmaz. A vitaminok közül az A, a B1, a B2, a B6 és a C  található meg benne jelentős mennyiségben. Vitamintartalmánál fogva erősíti az immunrendszert, gátolja a daganatos elváltozások, szív- és érrendszeri problémák kialakulását. Sok ásványi anyagot és nyomelemet vehetünk magunkhoz a cseresznyével: folsavat, foszfort, kalciumot, káliumot, nátriumot, kobaltot és kiemelkedően sok vasat. Valamint pantoténsavat, niacint, biotint és riboflavint  is. Fogyasztása segíti a fogak és csontok fejlődését, ezért gyerekeknek kifejezetten ajánlott, káliumtartalma a zavartalan izomműködésért, a normál vérnyomásért, a megfelelő szívritmusért felelős, valamint segít a sejtanyagcserében is.

A cseresznyében igen sok a melatonin. Kutatások szerint a szívrohamot szenvedett embereknek alacsony a melatonin szintjük, tehát feltételezhető, hogy a cseresznye fogyasztása segít a szívroham megelőzésében. A melatonin antioxidáns hatású, és az immunrendszer számára is fontos anyag. A bogyós gyümölcsökben általában található antocián (egy növényi festék), mely erősíti és rugalmassá teszi az érfalat, gátolva az érelmeszesedés kialakulását. A legújabb kutatások szerint serkenti a kötőszövet újraképződését, elősegíti a fehérjéből alkotott kollagénrostok összekapcsolódását, enyhíti az ízületi gyulladásban szenvedők problémáit és hatékony antioxidáns. A cseresznyének gyulladást gátló, fájdalomcsillapító hatása is van, és a nátha kezelését is kiegészíti. S természetesen minél érettebb a cseresznye, annál édesebb, tehát gyümölcscukor-tartalma annál magasabb.

A cseresznye gazdag bioflavonoidokban, melyek semlegesítik a sejtkárosító szabadgyököket, és elbontják a kötőszövetet károsító enzimeket – ez utóbbiak a bőr petyhüdtségét és öregedését gyorsítják. E tisztító és vízhajtó hatású gyümölcs segít elszállítani a vérben lévő nem kívánatos anyagokat, növeli az energiaszintet, lúgosítja a szervezetet, segít a savbázis egyensúlyának helyreállításában, de a makacs székrekedésben is jótékony hatású. A cseresznye szára nyálkaoldó, vizelethajtó és fogyasztó teakeverékek fontos alkotórésze. A cseresznyét karcsúsító gyümölcsnek is hívjuk, mivel már a bélben képes semlegesíteni a zsírokat, így azok nem tudnak bejutni a vérbe.

Mire figyeljünk

A csonthéjas termésekre jellemző keserű glükozidok, a prunazin és az amygdalin a cseresznyében is megtalálhatók, feltehetően a belső a magot védik. A benne lévő amygdalin és az azt ciánsavvá alakítani képes enzim nem érintkezhet egymással, hiszen ez a növény számára is mérgező volna. Ha viszont valaki ráharap a magra, az kémiai reakciót beindítva mérget szabadít fel. A cianoglükoziddá alakult anyagok kis mennyiségben fokozzák a légzést és az emésztést, sőt még rákellenes hatást is tulajdonítanak nekik. Nagy mennyiségben azonban mérgezők. A gyümölcshúsban azonban csak nyomokban található meg. Az amygdalinból víz és az emberi emésztőrendszerben található gyenge savak és emésztőenzimek jelenlétében is mérgező ciánsav képződik.

Sok friss cseresznye elfogyasztása után ne igyunk vizet! A gyümölcs héján lévő élesztőgombákat a tömény gyomorsav pusztítja el, de ha a felhígított emésztőnedvek nem elég erősek, akkor az élesztőgombák erjesztő hatása miatt puffadás, gyomorfájás alakulhat ki.

Vigyázat! A nyírfa és az égerfa pollenjére érzékenyeknél keresztallergiás tüneteket produkálhat.

Forrás: antalvali.com, wikipedia.hu, mindmegette.hu, hazipatika.com, sulinet.hu
Csak regisztrált tagok értékelhetnek

Jelentkezz be vagy regisztrálj

Még nem értékelték
Cikkek e kategóriában
Reklám